Kapcsolódó kérdések:
A világhírű bestseller. Egy szívfájdítóan gyönyörű love sztori. Jaxson Albright-nak hívnak, de a barátaimnak csak Jax vagyok. Kiváltságosként nőttem fel, és úgy volt, hogy apám nyomdokaiba lépve politikai pályára lépek, de nekem más terveim voltak. A családom megvetéssel kezeli, hogy tele vagyok tetkókkal, piercingekkel, és van egy tetoválószalonom, amit én vezetek Sydney Newtown nevű menő kertvárosában. Itt be tudtam illeszkedni. Az lehetek, akinek a sors szánt. De nem lennék itt, ha nincs a megváltóm, a rózsaszín hajú angyalom, Candice. Ugyanabban a körben nőttünk fel, és hozzám hasonlóan ő is számkivetett. Amióta csak az eszemet tudom, szerelmes vagyok belé. Nem bírom elfelejteni. Az övé a szívem, a fenébe is.
1. Túlozz A legtöbb vicc túlzásokat tartalmazz, hogy a story sikeresebb legyen. Minden, amit mesélsz és az egész előadásmódod túlzásba kell essen: mozdulatok, arckifejezések, kiejtés, dramatizálás. Nézd meg bármelyik humoristát, mennyire építi egész előadását a túlzásokra. 2. Tégy észrevételeket Gyakran a legjobb viccek apró dolgokból erednek. Ragadj ki egy normális hétköznapi dolgot és feszítsd abnormálissá. Ragadd ki az élet értelmetlen dolgait, a hétköznapok apróságait és nyújtsd humoros leírássá. 3. Hangsúlyozz Ha megvan a főgondolat, akkor bátran hangsúlyozd ki a legviccesebb részét. 4. Ismétlés Vannak bizonyos viccek, amelyek még viccesebbekké válnak, amikor elismétled őket. Használd ki, ha valaki harsányan nevetett egy viccen és mond el újra majd. Így már nemcsak magán a viccen nevetnek, hanem azon is, aki annyira viccesnek találta. 5. Maradj csendben A legviccesebb emberek tudják, hogy tetteik magukért beszélnek. Néha a tiszta és érthető pantonim mutogatás többet ér bármilyen szónál.
Megtörtént. Mindig tudtam, hogy a mesterszak végére révbe érek. Hogy valami kvázi csoda fog történni és én is megtehetem majd azt, amiről annyi kommunikáció szakos hallgató álmodik. Ami miatt egyes kommosok olyan irigyen néznek más kommosokra. Egyetemista éveim utolsó szemeszterére gyakornok lettem – ezennel egy igazi, nagybetűs KREATÍV ÜGYNÖKSÉGNÉL. (Alig várom, hogy minden fonákságról tudósítsak. ) A karrierem szempontjából ez igazából visszafejlődés. Regresszió. Benjaminbuttonolás. Már voltam gyakornok folyamatban lévő egyetemi tanulmányaimhoz kapcsolódó területen, sőt – dobpergés – teljes értékű asszisztens és szabadúszó kommunikációs fiszemfaszom is. Felnőtt nő vagyok: ballonkabátom, Gucsizara parfümöm és ridikülöm van. De emberek… ha egyszer december óta nem találok normális részmunkaidős állást és nekem még óráim vannak! Egyébként is. Többé úgysem lehetek se egyetemista, se gyakornok, tehát ezt a fílinges érzést most kell kiélvezni. Nem is beszélve arról, hogy kifejezetten a kreatív ügynökségekkel eddig elkerültük egymást.