GeoGebra A domború tükör képalkotása, nevezetes sugármenetek A domború tükör képalkotása, nevezetes sugármenetek Szerző: Geomatech A domború tükörben keletkező kép tanulmányozása interaktív alkalmazás segítségével. A domború tükör könnyen szerkeszthető nevezetes fénysugarainak megismerése. Következő A domború tükör képalkotása, nevezetes sugármenetek Új anyagok gyk - reciprokösszegek Circular motion - Harmonic oscillation Összeadás gyakorlás másolata Háromszög magasságai gyk_142 Anyagok felfedezése Racionális törtfüggvényes egyenlőtlenség (szétbontással) Nap, Föld, Hold, Mars, Phobos, Deimos Sorozatok - képek párhuzamos külső ponton át Egyenletrendszer: behelyettesítő módszer Témák felfedezése Felület Kalkulus Másodfokú függvények Geometria Módusz
Ha a tárgy közeledik a lencséhez a kép azonos irányba mozdul el, vagyis a leképezett kép a lencsétől távolodik. Gyűjtőlencse esetében az optikában hat jellegzetes sugármenet különböztethető meg. A gyűjtőlencsére érvényes esetek tárgyalása a mellékelt képen láthatóak. A lencse gyújtótávolsága [ szerkesztés] Egy vastag lencse nevezetes pontjainak matematikai meghatározása. Vastag lencse nevezetes pontjai A lencse gyújtótávolságát, anyagának törésmutatója ( n), középvastagsága ( d), valamint az (R 1; R 2) görbületi sugarak értékei határozzák meg. Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen lévő pontból indultak volna ki. Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányában meghosszabbítjuk. A fénysugár megfordíthatósága miatt igaz, hogy azok a fénysugarak, amelyek a lencse fókuszpontján át esnek a lencsére, az azon való áthaladás után az optikai tengellyel párhuzamosan haladnak tovább.
Azok a fénysugarak, amelyek a lencse középpontján haladnak át, irányváltoztatás nélkül folytatják az útjukat. Egy vastag lencse D ( dioptria) törőértékét megkapjuk a: összefüggésből, ahonnan n a lencse anyagának törésmutatója, a d a lencse középvastagsága, és az (R 1 - R 2) az egyes felületek görbületi sugara. A lencse gyújtótávolsága: Vastag lencse esetében a gyújtótávolság értéke mindig a képoldali H' fősíktól az F' gyújtópont közötti szakaszra értendő. Szórólencse esetében a görbületi sugarakra negatív értékkel kell venni. A gyűjtőlencse gyújtótávolsága. A szórólencse gyújtótávolsága. Lencsék képalkotása [ szerkesztés] A pozitív lencse képalkotási egyenletei Képalkotás: t > f valódi, fordított állású kép Képalkotás: t < f látszólagos, egyenes állású kép Domború lencsék esetében ha egy tárgyat helyezünk a lencse egyik oldalán az optikai tengelyre, akkor a jobb oldali ábra szerinti képeket kapjuk. Amennyiben a tárgy a lencsétől nézve a fókuszponton kívül található, a keletkező kép valódi (tehát ernyőn felfogható), és fordított.