Egy sv�jci sz�rmaz�s� udvari nemes �gy eml�kezett r�: "J�s�gos, nagylelk�, szeretetre m�lt�, vall�sos �s rendk�v�l �h�tatos volt, napj�ban �t k�l�nb�z� j�mbors�gi gyakorlatot v�gzett" - k�zli dr. Szil�rdfy Zolt�n a II. R�k�czi Ferenc foh�szai el�szav�ban. E k�tet h�rom egys�get �lel fel: az Egy kereszt�ny fejedelem foh�szai �s a Foh�szok h�bor� idej�n c�m� �r�sait �s az Im�k az Olt�riszents�g el�tt harminck�t fejezet�t. Ez ut�bbi k�l�n�sen meggy�z II. R�k�czi Ferenc m�ly eucharisztikus lelk�let�r�l, hiszen �ltal�ban szent�ldoz�s el�tti �s h�laad� im�kr�l, elm�lked�sekr�l van sz�. Szinte misztikus m�lys�gekr�l vallanak ezek a sorok: "Vil�gos�ts meg, � sz�vem f�nye, Istenem! L�tni akarn�m sz�vem rejtett red�it, hogy magamat v�dolva megvalljam neked b�neimet... Semmi sem tart vissza ebben az �letben akaratodon k�v�l, mert csak az�rt �hajtok �lni. De hogy igaz�n �ljek, tedd, j� Istenem, hogy jobban szeresselek! " (25. fejezet) Az im�dkoz� fejedelem napjai is leteltek, 1735 nagyp�ntekj�n, �prilis 8-�n v�get �rt a sz�m�zet�s ideje.
In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa, I. Sárospatak 2003, 203–240. Rákóczi Ferenc: Vallomások. Emlékiratok. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Hopp Lajos. Fordította: Szepes Erika – Vas István. Budapest, 1979. Várkonyi Ágnes, R. – Kis Domokos Dániel (szerk. ): A Rákóczi-szabadságharc. Budapest, 2004.
Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni... " (Kalendárium Press) Kövessen bennünket a Facebookon is! Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon. Rákóczi Ferenc Vallomások Kiadó: Alexandra Kiadás éve: 2003 Oldalszám: 486 ISBN: 9789633686331
A lakosság elégedetlenségét tovább növelték az évtizedek óta folyó felszabadító háborúk katonai terhei. A rekatolizációra törekvő kormányzat intézkedései veszélyeztették a nem katolikusok szabadságjogait. Ezek az okok együttesen vezettek oda, hogy 1703-ban megkezdődött a későbbi vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc által vezetett harc a Habsburg kormányzat ellen. Az általa vezetett mozgalom, szabadságharc megerősödését jelzi az a két pecsétnyomó, amelyek kiváló állapotban fennmaradtak a Magyar Kamara Archivumában. Ide feltehetően a Rákóczi levéltár (MNL OL, E 190 törzsszám lefoglalásakor kerülhettek. Az 1705. évi szécsényi országgyűlésen egy új államalakulat, a vezérlő fejedelemség jött létre a Magyar Királyság területén. Amíg a szabadságharc kezdetekor elegendő volt a mozgalom vezetőjének saját családi címerével ékesített pecsét használata, 1705 után már nem volt elégséges ahhoz, hogy az új állam legitimitását szimbolizálja. Ezért Rákóczi, aki éppen ezen az országgyűlésen fogadta el az erdélyi fejedelmi címet, az önálló államiság hagyományával rendelkező Erdélyi Fejedelemség mintájára támaszkodva alkotta meg az új címert és pecsétet.
Abban Bárkány Jánosnak és Badini Jánosnak is szerepe volt - a Vallomásokból következtethetünk erre -, hogy 1685. szeptember 27-én Thököly nem vitte magával a gyermek Rákóczit Konstantinápolyba, a saját maga számára oly végzetes útra. Badini János alaposan megtanította a latin nyelvet fejedelmi növendékének. A neuhausi jezsuiták szerint a 12 éves RÁKÓCZI "tud magyarul, emellett csak latinul, de azt kiválóan". Ugyanakkor az őt kísérő BADINlről feljegyezték: RÁKÓCZI "magyarországi tanára" volt, aki tanítványát "a katolikus hitben jámborul felnevelte" (9). Jó tanár lehetett Badini János, a gyermek Rákóczi nagyon szerette őt. Ez még a neuhausi jezsuitáknak is feltűnt; "igen-igen szeretett tanár" - írták róla, s a gyermek RÁKÓCZI keservesen megsiratta a tőle való elválást (10). "Nevelőim alakították ki bennem a rangomnak megfelelő erkölcsi magatartást" - írta RÁKÓCZI a Vallomásokban (11), s Bárkány János, Badini János mellett egy harmadik nevelője is volt: Kőrösy György, aki mint a fejedelmi sarj kamarása - s Zrínyi Ilona udvarának nemese - látta el tulajdonképpen a gyermek gyámságát, gondozását, ő intézkedett a gyermeket érintő összes ügyekben.
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8. ) I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fia, Magyarország leggazdagabb főnemese 1, a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Az erdélyi rendek 1704. július 8-án fejedelmükké választották, az ónodi országgyűlésen a "rendek vezére" címet kapta. Leggyakrabban használt címe a dux et princeps, ami "vezér és fejedelem" értelmű, aminek a 19. századi jogtörténelem "vezérlő fejedelem" jelentést tulajdonított. 2
Ekkor azonban a későbbi vezérlő fejedelem még csak "Rákóczy Ferke" volt, ahogyan a könyvecske előzéklapjára jegyzett ajánlásban olvasható. Az ajánlás szövege mai helyesírással: "Initium sapicnliae timor Domini. A bölcsességnek kezdete az Úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja P(ater) Bárkány János az méltóságos és n(agysá)gos nevendék(fre), fejedelmi nagy Rákóczi famíliák méltóságos csemetéjére, Rákóczi Ferkére. Kinek az Úr napjait sokakra terjessze, föld (ön), mennyen örökösen nagyra neveljen. " Zrínyi Ilona udvari papja volt Bárkány János ferencrendi páter Munkács várában. Itt élt I. Rákóczi Ferenc özvegye két gyermekével 1680-1683 között. 1681 tavaszán itt ajándékozhatta,, Ferkó"-nak Bárkány János az ábécéskönyvet, s itt, a munkácsi várban e ferences páter vezetésével tanulta a betűvetést, az olvasást, s ő magyarázta neki a benne levő katekizmus-szövegeket is. Maga a könyvecske 1674-ben jelent meg Kassán, a jezsuita kollégium nyomdájában. Első lapján hosszú cím olvasható latinul és magyarul, ennek magyar része mai helyesírással: "Ábécés könyvecske, a keresztyén római catholica hitnek némely fondamentomos kérdéseivel, a fölséges császár és király urunk tekéntetes nemes szepesi kamarájának bőkezű gondviseléséből kibocsátatott, az ártatlan kisdedek istenes felnevelésére. "
1681 tavaszán kezdődött a gyermek körüli szolgálata, amikor az alig öt éves "Ferkó" kikerült a dajkák kezéből, s akkor fejeződött be, amikor Munkács várának feladása után, 1688 márciusában a 12 éves RÁKÓCZit Bécsbe kísérte. Valóban atyai szeretettel gondoskodott a gyermekről, s Rákóczi a Vallomásokban a legnagyobb szeretettel írt róla is. Van abban valami megható, hogy a gyermek Rákóczi ábácéskönyvét éppen ő őrizte meg, s később, amikor mint sárospataki várnagy a trinitáriusok - a török fogságába esettek kiváltásával foglalkozó szerzetesek - számára kolostort alapított Sárospatakon, akkor azt nekik ajándékozta, rájuk bízta 1729. március 10-én. A könyvecske azután e szerzetesrendnek II. József alatt történt feloszlatása után valószínűleg a sátoraljaújhelyi piaristákhoz került, ennek időpontját jelezhetik az ajánlás oldalán levő évszámok (1783-1784). Ma a Piarista Rend budapesti központi könyvtárában őrzik. 1682 nyarán a könyvecske utolsó lapjain levő "Nomenclaturá"-ból a gyermek RÁKÓCZI kibetűzte, megtanulta a Turcia-Törökország szópárt is.